Hogyan válasszunk fonalat?

Bármilyen kötött holmi elkészítésénél a legfontosabb szempont az anyagválasztás. Lehetünk profi kézimunkázók, lehet nagyon jó tervünk, a végeredmény jelentős részben mégis a felhasznált fonal anyagától, minőségétől függ.

Ma már olyan kínálat, és olyan technológiai fejlődés jellemzi ezt az iparágat, hogy én sem látom át, aki világ életemben kötöttem, és fél életemben fonallal kereskedtem.

A kínálat bővülése minden irányban értendő. Silány, vállalhatatlan minőségű „fényre olvadó” fonalak 5% gyapjútartalommal, de jól csengő névvel, és szép címkével – ez az egyik oldal. A másik oldalon viszont ott vannak az exkluzív minőségű fonalak, amelyek árának csak az eladó képzelete szab határt – és általában nem szégyenlősek. Mindegy, mit választunk, az aranyszabály mindig lebegjen a szemünk előtt: a minőségnek mindig ára van, de a magas ár nem garancia a minőségre. Sokan a fonalválasztásnál igyekeznek spórolni, ami érthető. Vegyük azonban figyelembe, hogy nem az a drága, ami sokba kerül, hanem az, aminek később nem tudunk örülni.

A fonalak minőségéről

Nézzük először a gyapjúfonalakat. Ezek alapanyagát a világ legkietlenebb helyein élő, ám annál viccesebb kinézetű állatok adják. Láttatok már angóranyulat? Javaslom a google képkeresőt… Ezek a vicces állatok azonban hajlamosak bennünket is megtréfálni. Ha egy magas gyapjútartalmú fonal olcsó, annak több oka is lehet. Jó esetben az alacsonyabb árrés, vagy az, hogy közvetlenül a gyártótól szerzik be a terméket. Legtöbbször azonban a felhasznált gyapjú minősége számít. Csak a példa kedvéért: a merinó- (birka) gyapjú szálvastagsága 9 és 35 mikron között változik. Az előbbi a kasmírhoz hasonló, utóbbi pedig a drótkeféhez. A fonalon csak az van feltüntetve, hogy 60% gyapjú. De melyik? 15 mikronos vagy 35? Az előbbi egy prémium minőségű fonal, utóbbiból leginkább lábtörlőt érdemes készíteni. És így van ez a kasmír, az alpaka, a teve, és a többi vicces állat esetében is. Az olcsó, kínai és török fonalakba kerül a szúrósabb, vastagabb szortiment, és sajnos leginkább ezek terjedtek el Kelet-Európában. Ebből származik az a sztereotípia is, hogy a gyapjú szúr. Igen, a szúrós gyapjú tényleg szúr. A nem szúrós pedig nem szúr. Ilyen egyszerű. A gyapjú szálhosszúsága sem mindegy. A hosszú szálú, „fésűs” gyapjú a legjobb minőségű. A rövid szálú, kártolt gyapjúból készülő fonal olcsó, de mindig potyogni fog belőle valami. Ez sincs feltüntetve a gombolyagon. A szálhosszúságra onnan következtethetünk, hogy mennyire „szőrös”, és kemény tapintású a fonal. Persze vannak direkt szőrösek is, ezekbe az angórakecske (mohair), vagy a már fentebb említett angóranyúl szőrét keverik. A mohair fonalak puhább tapintásúak, cserébe hullajtanak gazdagon, 20%-nál több angóra, vagy mohair tartalmú fonallal nem jó dolgozni, és használat közben is „összeszöszözik” az alattuk viselt holmit.

A másik dolog, ami a gyapjúfonal minőségét meghatározza: mosható-e gépben, vagy sem. A superwash gyapjúfonalak eleve jó minőségű gyapjúból készülnek, amelyet még valamilyen nemezelődést gátló eljárásnak is alávetnek. Ezek a fonalak drágábbak, cserébe gépben is moshatod őket, és sokáig szép marad a belőlük készült holmi.

Tegyük fel, hogy van két gombolyag fonal, mindkettő 70% gyapjútartalmú. Az egyik 500 forintba kerül, a másik ezerbe. Lehetséges? Simán. És még csak a kereskedőt sem érdemes szidni, hogy túl drágán adja a fonalat. Ugyanis nagy valószínűséggel az egyik fonalban durvább, rövidebb szálú gyapjú van, míg a másikban finomabb, hosszú szálú, esetleg superwash kezelést is kapott. A későbbiekben ez fogja meghatározni az elkészült ruhadarab viselési komfortját, élettartamát, és küllemét, tehát nem biztos, hogy az olcsóbbal járunk jobban.

Kasmír fonalat szeretnél? Vedd figyelembe, hogy egy gyári kasmír pulóver ára 80-200 ezer forint. Mennyi kell egy pulcsihoz? 10 gombóc? Akkor az a kasmír fonal, amit ezer forintért árulnak a neten, valószínűleg kasmírkecske közelében sem volt, vagy az állat, amiről lenyírták, már olyan öreg volt, hogy szemüveggel legelt. 4000 forint egy gombóc jó minőségű kasmír fonalért már reális.

Ha strapásabb felhasználási területre készítesz valamit, mondjuk olyan pulcsit, amelyet télen, a szabadban, munka közben akarsz viselni, akkor érdemes valamilyen kevert szálas, akril-gyapjú fonalat választani. Az akril tartósabbá teszi a pulcsit, a gyapjú pedig melegít.

A pamutfonalaknál hasonló a helyzet. A gyapot szálfinomsága, és szálhosszúsága, valamint fényessége határozza meg a fonal minőségét. Nem utolsó szempont a termesztéstechnológia sem: a világ vegyszerfelhasználásának egynegyedét a gyapotföldekre juttatják ki. Jelenleg is dollármilliókat költenek azokra a kutatásokra, melyek eredményeit a pamutfonalak előállítása során hasznosítják. A legújabb trend az organikus, és az újrahasznosított pamutfonalak előállítása. Ha teheted, válassz ilyen, organikus, illetve újrahasznosított pamutból készülő fonalakat, melyekből nagy választékot találsz nálunk is.

A másik, környezetkímélő, és nagy eredményeket felmutató technológia a gyapot kiváltása, helyettesítése. Itt most a viszkóz előállítására gondolok. A viszkóz tulajdonképpen valamilyen fából kinyert, elfolyósított cellulóz. Az ebből húzott vékony szálból sodorják a fonalat. A viszkózgyártás ment keresztül talán a legkomolyabb fejlődésen az utóbbi évtizedben, hiszen a gyapottermesztéshez döbbenetes mennyiségű víz, és vegyszer kell, míg a viszkóz szárazságtűrő, vegyszerezést nem igénylő faültetvényekből kinyerhető. Persze semmi sem fekete, vagy fehér, a viszkózzal meg az a baj, hogy a gyártási folyamathoz kellett irgalmatlanul sok víz, és vegyszer. Ezért folytatnak a mai napig komoly kutatásokat, hogy ezt lecsökkentsék. Az áttörés az új évezred elején következett be, a Lyocell technológia kifejlesztésével. A Lyocell már a 4. generációs viszkóz, melynek előállításához minimális mennyiségű víz, és vegyszer kell, ráadásul a vegyszer nem marad a fonalban. Ebből az anyagból már nanométeres finomságú szálat is lehet húzni, ami a legfinomabb pamutszálat is lekörözi minden tulajdonságában. A Lyocell fonal színválasztékát itt találod.

És végül a műszálas fonalakról. Itt is van fejlődés, mégpedig abba az irányba, hogy milyen finomságú szálakat képesek húzni az akrilból, illetve ezt hogyan kezelik. Emlékszem, gyermekkoromban az akril fonal pont úgy szúrt, mint a gyapjú… ennek ma már nyoma sincs. A szálfinomság rengeteget fejlődött, és legújabban már anti-pilling technológiát alkalmaznak, amely megszünteti a kötött holmi bolyhosodását. A viselés során keletkező göbök ugyanis maguktól leesnek, a kötött holmi még évek múlva is ugyanúgy néz ki, mint új korában.

Alapvetően nincs bajom a műszállal, megvan annak is a maga felhasználási területe. Amit semmilyen technológiai innovációval sem tudnak megoldani, az a műszál nedvszívó képessége, amely továbbra is 1% körüli érték. Tehát, ha beleizzadsz, vagy párás a levegő, fázni fogsz benne, akármilyen vastag a pulcsi.

A legjobban akkor járunk, ha végigsimogatjuk a választékot. Meg kell szeretgetni a gombolyagokat, a nyakunkon, alkaron kipróbálni, milyen érzés, ha a bőrünkhöz ér. Szánjuk rá az időt, nem jó két perc alatt kiválasztani olyasmit, amit utána évekig szeretnénk viselni. Ha valaki másnak készítünk pulcsit, sálat, sapkát, hozzuk el őt is fonalat simogatni. Minden ember más, rengeteg ízlés, felhasználási terület, szokás, és miegymás van, ami majd végül eldönti, melyik lesz számunkra az ideális fonal. Ezért is bővítjük folyamatosan a választékot. Hamarosan további újdonságokkal jelentkezünk!