Amit a pamutfonalakról tudni érdemes (tavaszi jótanácsok kézimunkázóknak) II. rész

Biztos, hogy az organikus pamut vegyszermentes? (Eláruljuk: nem.) Tévhitek, és néhány adat. Hogyan kerüld el a mérgező festékanyagokat, lehetőleg úgy, hogy a gatyád ne menjen rá. Ezeket a témákat feszegetjük cikksorozatunk második részében.

Ne dőlj be a marketingnek!

Néhány dolgot érdemes tisztába tenni a pamutfonalak előállításához használt vegyszerekről. A gyapot termesztése a leginkább vegyszerigényes dolog a földön. Mivel a gyapot nagyon vízigényes, öntözni kell, ezért nem nagyon lehet a termőhelyét változtatni. Ha mindig ugyanott termelik, a kártevői elszaporodnak, és nagyon nehéz lesz ellenük a védekezés. Ezért van az, hogy a világ összes permetszer felhasználásának egynegyede a gyapotföldekre megy, miközben a területük csak az összes művelt terület 3%-a. Szóval rendkívül sokat kell permetezni a növényt. Ezt akárhány helyen lehet olvasni, és azt is, hogy ez milyen egészségtelen. Azt már persze elfelejtik leírni, hogy elsősorban a földeken dolgozó emberekre veszélyes, hiszen a vegyszer a bőrükre kerülhet, vagy belélegezhetik. A felhasználóra ez nem jelent semmilyen veszélyt, hiszen a pamut anyaga a gyapot magházában, bezárva található, ahol nem érintkezik a permetszerekkel. A feldolgozás során pedig a többszöri ilyen-olyan kezelés hatására minden kioldódik belőle. Magyarul a gyapot termesztése nettó katasztrófa az ott dolgozók, illetve az élővilág számára, azonban a pamutholmik viselése során a gyapottermesztésre használt vegyszerekből elhanyagolható mennyiséggel találkozhatunk. A vegyszerfelhasználás csökkentése érdekében ma már legnagyobbrészt génmódosított (GMO) gyapotnövényeket termesztenek. A génmódosítás során egyrészt arra késztetik a növényt, hogy saját maga termeljen rovarirtó anyagot, másrészt ellenállóvá teszik a totális gyomirtószerekkel (glifozát) szemben. Mindkét iránynak rengeteg veszélye van. Egyrészt, mivel a génmódosított növény minden sejtjében ott a rovarirtó, ezt már a büdös életben sem lehet kimosni belőle. Másrészt a totális gyomirtók használata teljesen élettelenné teszi a gyapotföldeket. Képzeld el, ha ezek a gének elszabadulnak, és rokon fajokra átterjednek: olyan szupererős gyomnövények jönnek létre, amelyeket lehetetlen kiirtani.

A biopamut előnyei és hátrányai

A biopamut/organikus pamut nem származhat génmódosított gyapotból, és a termesztése során nem használhatnak szintetikus vegyszereket, műtrágyát. Ez a pamutholmi viselőjének, és a természeti környezet számára egyaránt előnyös. Tehát a biopamut megnevezés a fonal ALAPANYAGÁRA vonatkozik, amely még egy csomó feldolgozási folyamaton megy keresztül, mire fonál lesz belőle. És itt a lényeg. A következő kockázatot a pamutfonal előállítása során használt vegyszerek, festékek jelentik. Ezek tartalmazhatnak mindenféle olyan anyagot, amelyek ártalmasak lehetnek az egészségünkre, hiszen a bőrünkre kerülve felszívódhatnak. Tehát az, hogy valami biopamutból készült, még nem garancia arra, hogy nem tartalmaz egészségre ártalmas anyagokat. Sőt, mivel a biopamut nagyon drága, a gyártók előszeretettel használnak az ilyen fonalakhoz olcsó festékeket.

A prémium kategóriás horgoló- és kötőfonalak nem véletlenül kerülnek annyiba, amennyibe. Egyrészt jobb, és drágább alapanyagból készülnek, másrészt olyan festékeket használnak, amelyek nem mérgezőek, és/vagy nem kerülnek a bőrünkre, mert fixálódnak a fonal anyagában.

Az Európai Unió, így hazánk jogszabályai is elég érdekesen alakulnak. Egyrészt, az EU területén szigorúan szabályozzák, és ellenőrzik, hogy milyen anyagokat, festékeket szabad a gyártás során használni. Ezzel ellentétben, az EU területén kívül gyártott, de itthon forgalomba hozott termékekre nagyon laza szabályok vonatkoznak. Nagyon sok, közismert európai gyártó pont az EU előírásai miatt helyezte ki a gyártást Törökországba, és Kínába. Odakint legyártják, majd behozzák, és eladják német, francia, stb. fonalként. Ezzel két legyet ütöttek egy csapásra: egyrészt odakint olcsóbban tudják előállítani a fonalat, másrészt így már nem vonatkoznak rájuk a szigorú EU-s előírások.

Az újrahasznosított pamut

Az újrahasznosított pamutot szabászati hulladékból állítják elő. Ennek során először színkörönként szétválogatják az alapanyagot, majd farkasológéppel elemi szálakra bontják. Ezután a különböző színű elemi szálak összekeverésével kialakítják a kívánt színt, és vékony fonállá sodorják. Ebből a fonálból készülnek a makramé fonalak, szalagfonalak, zsinórfonalak: Catty, Loop'nCraft, Relax Yarn. Az újrahasznosított pamut legnagyobb előnye, hogy nem kell megtermelni, ezáltal csökken a környezet terhelése. Mivel nem festik, hanem a különböző színű elemi rostokból alakítják ki a végső színt, ezáltal további vegyi anyagok, színezékek felhasználásától is mentesítik a környezetet. Hátránya, hogy emiatt a keverési eljárás miatt nagyobb színeltérések alakulnak ki, illetve az újrahasznosított pamut általában keményebb, ezáltal felsőruházat készítésére csak néhány fonal alkalmas (Pl. az Ecotone).

Válassz megfontoltan!

Értem én, hogy fontos tényező a fonal ára, de életünk, egészségünk csak egy van, legyen ez a legfontosabb. Tehát, ha fonalat választasz, fontold meg a következőket:

-       Attól, hogy egy fonal organikus, vagy biopamutból készül, még nem biztos, hogy nem tartalmaz mérgező anyagokat.

-       Attól, hogy európai, jól ismert márkát választasz, még nem biztos, hogy az a fonal tényleg Európában is készült.

Tehát nézd meg, hogy az adott fonalat hol gyártják. Minden címkén kötelező feltüntetni. Ha azt látod, hogy az EU területén gyártották, bízhatsz benne, hogy nem fogod betárazni a ruhásszekrényedet mindenféle mérgező azoszinezékkel, és egyéb kénkövekkel.

A másik lehetőség: keresd az ÖKO-TEX jelölést. Ezeket a fonalakat nem feltétlenül Európában gyártják, de európai laborokban bevizsgálják őket, és csak akkor adják ki a tanúsítványt, ha a fonal biztonságosan, közvetlenül a bőrön is viselhető.